Ismét egy nagyszerű edzőtáboron vagyunk túl Shuzo Imai 7.danos wado-kai mester irányításával. A tavalyi esemény alapján nem gondoltuk, hogy azt felül lehet múlni, de idén november első két napján mégis sikerült. Bár halottak napjára esett a választásunk, mégsem maradtak sokan távol, és egyben kiváló alkalom nyílt Teuro Kono (8.dan) nagymesterre emlékezni, tiszteletünket adni.
Imai mester a találkozásunktól a visszautazás pillanatáig rendkívül kedves, barátságos és nyitott volt, tele volt energiával, tavalyhoz képest jóval gyorsabb és erősebb volt, és ez megadta az egész hétvége hangulatát. A humora sem hagyta el, nagyon sokszor megnevettetett. Nagyon felkészülten érkezett, erre egy kis adalék, hogy jegyzetei voltak, felépített program alapján irányított edzéseket tartott, mindenki számára, fokozattól függetlenül voltak hasznos és érdekes feladatok. Csak kellemes visszajelzéseket kaptunk a résztvevőktől, ami a mester kvalitását dicséri.
Megint nagy hangsúlyt fektetett a soku-ra (ejtsd: szok) és fontos szerepet kaptak a kitérések, nagashi és taisabaki technikák, amiket hihetetlen könnyed lazasággal mutatott be. Erre mondta Barna barátom: „folyik a mester”, és azt hiszem ez a legjobb kifejezés rá. Egy éttermi beszélgetésünk alkalmával rácsodálkoztam a gyorsaságára és erejére, mire Imai mester azt válaszolta: „ez az erő fentről jön, neki csak az a dolga, hogy elirányítsa”. Terítéken voltak a formagyakorlatok is, a magasabb övesek a Naifanshi-t és Chinto-t gyakorolták. A barna-fekete öves edzéseken kumite rávezető gyakorlatok is voltak, sokaknak ez tetszett a legjobban.
Vasárnap a záró edzés előtt egy kis videó film levetítésével emlékeztünk Teruo Kono mesterre, majd egy gyertya meggyújtása mellett edzettünk. Imai mester a Kono festmény átvétele után röviden, vidáman elmesélte, hogy mindig rajta mutatta a gyakorlatokat, és bizony neki nagyon fájt, mivel soha nem állította meg Kono sensei a technikáit, ezért jobban szerette mikor dobálta, esni is jobb volt, mint kapni az ütéseket, rúgásokat.
.
Természetesen a már tőle megszokott módon, ez alkalommal is többször zárta japán népi furulyázással az edzéseket, mire mindenkire fizikai, szellemi megnyugvás telepedett.
Szeretném megköszönni a vendégeknek, a résztvevőknek, hogy megtiszteltek jelenlétükkel, és bízom benne, hogy jövőre ismét gazdagabbak lehetünk egy újabb élménnyel.
Hálásak vagyunk a szülőknek, barátainknak az önzetlen segítségért, fantasztikus csapat vagytok, gyakorlatilag nem volt megoldatlan feladat, mindig készek voltatok a zökkenőmentes lebonyolításért áldozatot hozni. Köszönöm, köszönjük az I.C. Tatami nevében is!
Végül, akik a szervezésben oroszlánrészt vállaltak, Geburth Ágnes és Henike, Nektek külön köszönöm a segítséget!
AJÁNLOM AZ OLDALT
