Egy nagyszerű kétnapos edzőtáboron vagyunk túl SHUZO IMAI 7. danos wado-kai mester vezetésével. Kezdetben nem terveztük ilyen nagyszabású rendezvénynek, elsősorban egyesületünk szakmai segítségét kértük a mestertől, aki TERUO KONO mester tanításaiból át tud adni egy szeletkét azoknak, akik sajnos nem ismerhették Őt. És hát valljuk be őszintén, hogy a leghitelesebb mester, akitől ezt megkaphatjuk, maga Shuzo Imai mester, akiről tudjuk, hogy 30 éven keresztül tanult és dolgozott KONO mesterrel. Aki részt vett az edzőtáboron, és láthatta személyesen a mestert, az meggyőződhetett a mester kvalitásáról, 62 éves kora ellenére, félelmetesen energikus, tiszta és gyors technikái lenyűgözőek. Ezek után kétség nem fér hozzá, hogy – ahogy azt mondja -a karate 60 év felett kezdődik. Hát van még mit gyakorolnunk! Szóval, egyre többen hírt kaptak a mester érkezéséről, és a részt venni kívánok is egyre többen lettek. Ezek után merült fel bennünk egy esetlegesen nagyobb szabású rendezvény gondolata, amihez Imai mester hozzájárulását adta. Sejtettük, hogy jó lesz, de azt hiszem, az edzőtábor várakozásainkat felülmúlta. A mester nagyon boldog volt, hogy régi ismerősöket is látott, és hogy újra együtt voltunk. Egy új fogalmat tanulhattunk meg, a soku (ejtsd szok) fogalmát, ami leegyszerűsítve az egységet képviseli, azt hangsúlyozta, hogy a láb, a test és a kéz - ugyan külön utakon mozognak - egyazon pillanatban állnak meg, a fókusz pillanatában, ettől lesz egységes, akár hetven kilós az ütés, mindenféle erőlködés nélkül, sőt még a lefelé irányuló, esetlegesen zuhanó energiából is tudunk energiát gyűjteni. Igazi művész a mester, számunkra több értelmet adnak ezek a kifejezések. Jó volt meghalni és újjászületni, akár a régi időket idéző KONO edzéseken.
A mester többször hangsúlyozta Hironori Otsuka nagyságát is, aki 80 évesen még aktív volt , sőt a legjobb formáját ebben a korában mutatta. Imai mester hűséges mestereihez, akiktől tanulhatott, ugyanakkor azt is mondta, hogy minden mestertől lehet tanulni, és kell is!
Természetesen az edzőtábor záróakkordja a már tőle megszokott japán népi hangzású furulyázás volt, amit néma csend követett. Azt gondolom, ez magáért beszélt.
Ezúton is szeretném megköszönni minden résztvevő karatékának és mesternek a részvételét. Szeretnénk köszönetet mondani a segítőkész szülőknek, Henikének munkájáért, és én kiemelten köszönöm Geburth Ágnesnek fáradhatatlanságát! Jó volt veletek!
AJÁNLOM AZ OLDALT
